Pontosan 2 évvel ezelőtt raktam fel az Egy átlagosnak hitt élet első fejezetét. Hű, nem is tudom mit mondjak. Nagyon kevés fejezet került fel, borzasztó lassan haladok vele
Pedig az ötlet megvan, a cselekmények is. Összecsapott munkát nem
akarok kiadni, viszont ha így haladok nagyon sokára leszek kész. Szóval
csináltam magamnak egy ütemtervet, hogy egy héten mikor írom ezt a
történetet, és reménykedem benne, hogy így gyorsabban fogok haladni *^*Hát, ez alatt a két év alatt nagyon sok minden történt. Mikor először felraktam az első részt, nem is gondoltam bele rendesen, hogy mostantól bárkinek elérhető lesz. Belinkelem alulra azt a blogot, ahova elsőnek felraktam a sztorit
Azzal, hogy elkezdtem blogolni felfedeztem magamban a lehetőségeket.
Fogalmam sincs, hogy milyen lennék, ha nem írnék történeteket. (Mert
több is van készülőben, csak azok még a gépen). Lehet, hogy ugyan olyan
lennék, mint most, de ki tudja?Megszeretném köszönni mindenkinek azt, hogy olvassa a blogom, hogy feliratkoztak, és hogy valamiért érdekesnek találtátok a történetemet. Egyik nap vissza olvastam az Egy átlagosnak hitt életet, és csak arra tudtam gondolni, hogy mi volt az, amiért az embereknek ez tetszett? Nem írtam különösebben jól, és az elején még alig történt valami. Érdekelne ezzel kapcsolatban a véleményetek. Mindenesetre nagyon a szívemhez nőtt ez a történet, és már most szomorú vagyok, ha arra gondolok, egy nap elérek az utolsó részig. Mert már csak 13.fejezet és a végéhez érünk. Lesz második évada, mert a vége -szokásomhoz híven - függő vég lesz
Utolsó sorban pedig köszönöm a(z) 5803 oldalmegjelenítést *^*
A szülinapos ;)
Zene, aminek hála megszületett a történet :D
By:Emina ^w^
Sok ilyen szülinapot még !!! ;) 🎈
VálaszTörlés